![]() |
||
|
|
|
h#8 (3+13) |
h#2 A-D (4+11) |
= (4+6) |
Megoldás |
||
1.Kc3 Kb1 2.Be5 Kc1 3.Kd4+ Kd1 4.Ke4 Ke1 5.Kd4 Kf1 6.Hc4 Kg1 7.Hd2 Kh1 8.Hf3 gxf3# Miután sötét feloldja patt-állást, a világos király kénytelen a sakktábla másik sarkába elmasírozni. No nem azért, hogy segítsen királytársa bemattolásában. A matthoz elegendő a két világos gyalog. Királyuknak csupán a nyolclépéses követelmény teljesítéséhez kell "tempósan" igyekeznie... ......................................
László Lindner in drei Sätzen nicht nur für Könner 66 Jahre Schachkomposition
A könyv német nyelvű ismertetője itt olvasható!
|
A) 1.Fxe6 Kg2! (Kf1?) 2.Fc4 Hd7# (Hd3?) B) 1.Ve8 Kf3! (Ke2?) 3.Vb5 He4# (Ha4?) C) 1.Ve8 Ke2! (Kf3?) 2.Vc6 Hd3# (Hd7?) D) 1.Fxe6 Kf1! (Kg2?) 2.Fd5 Ha4# (Hd4?) A sötét bástya áthelyezése és a segítő lépések négy különböző tempólépést tesznek lehetővé a vK számára. Ikermatt-elhárítások...
László Lindner WEITERE MATTBILDER I. Der Königsmarsch
|
1.Hf6? Hf2+ 2.Hxh7 Hxg4+ 3.Kg3 Kxh7 4.Kxg4 Kg6! és sötét nyer, mert világos elveszti az oppozíciót. 1.Bg8+! Kxg8 2.Hxf6+ Kh8! (2.- Kg7 3.Hxh7 Kxh7 4.Kxh3 =, mert tartja az oppozíciót.) 3.Hxh7 Kg7! (3.- Kxh7 4.Kxh3) 4.Kg2! (4.Kh3? Kxh7! -+; 4.Kg3? Hf1+! 5.Kf2 Kxb7 6.Kf1 Kg6-+) 4.- Hf4+! 5.Kf3 Kxh7 (5.- Hd3 6.Hg5 =) 6.Kxf4 Kg6 7.Kg4 =. Játszmaszerű harc a tempóért.
......................................
Frederic Friedel, olvasható.
Megtudhatjuk, hogy olyan sakk nagyságokkal volt személyes kapcsolata, mint Aljechin, Tartakover, Bernstein ... és jóbarátja, Max Euve. ... II. világháború ... |
Dr. Lindner László kedvelte a romantikus feladvány eszméket, a váratlan taktikai fordulatokat. Sokat foglalkozott a tempólépésekben rejlő lehetőségekkel.
Egyik legcsodálatosabb alkotása a Ka1/Kc2 h#8 műve,
a Der Königsmarsch, melynek 1940-ben komponált eredeti alakját Laborczi Zoltán 2002-ben öntötte végleges formába. Amikor megmutatta mesterének
a királyvándorlásból készített saját változatát, Laci bácsi ezt mondta:
"Nahát, ez a legszebb ajándék a nyolcvanötödik születésnapomra."
(Dr. Lindner László - 2002)
"Pedig 2-3 hónappal utána voltunk már ..." emlékszik vissza a történtekre a remekmű társszerzője, Laborczi Zoltán.
Lindner László ezzel az alkotással díszítette a WEITERE MATTBILDER EINES LEBENS című, a héber abc jelvényfeladványait is magába foglaló kiadványát.
Dr. Lindner László könyvei:
A sakkjátszmától a feladványig (1941); Sakkmezők népe közt (1947); Centenáris nemzetközi sakkfeladványverseny (1949); Sakkfeladvány iskola (1954).
Szerkesztői munkássága:
Boros Sándorral együtt a Magyar Sakkfeladvány Antológia (1939) szerkesztője, de közreműködött az Új Magyar Sakkfeladvány Antológia (1979) szerkesztésében is.
Szerkesztője és szakmai előszavát írta Kovács P. Attila SAKKPROGRAMOZÁSRÓL MINDENKINEK (1987) című könyvének.
A könyvnek, A SZÁMÍTÓGÉPES SAKK KÉPEKBEN című melléklete
PDF-ben
megtekintehető, illetve letölthető.
Innen megtudhatjuk például, hogy Budapest rendezte 1983-ban a mikroszámítógépek 3. világbajnokságát. VB-győztes lett az Elite A/S.
Programozók: Kathe és Dan Spracklen. Gyártó a Fidelity cég.
A versenyt Dr. Lindner László szervezte.
Budapesten született 1916. december 23-án, †2004. (szeptember 6. temetésének napja).
Fia, Dr. Lindner András Emlékdíjat alapított édesapja tiszteletére. A Lindner László Emlékdíjat minden évben a legeredményesebb ifjúsági sakkozó kapja.
2006 nyertese Prohászka Péter Európa Bajnok. 2005-ben Papp Gyulának ítélte oda a díjat a Magyar Sakkszövetség Ifjúsági Bizottsága.
Dr. Lindner László születésének 90. évfordulója alkalmából nagy tisztelettel és szeretettel emlékezünk a jeles mesterre, tanítóra és történetíróra.
Dr. Lindner László
élt-halt a számítógépes sakkért
![]() |
A számítógépes sakk világszerte ismert szaktekintélye csaknem 80 éves korában kezdett ismerkedni az internettel, aki fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel vált az internetes sakkozás legfőbb magyarországi szószólójává, s még |
közel egy évtizeden keresztül tudósította a sakkvilág és a számítástechnika peremterületéről a hazai és a nemzetközi sajtót.
Alapítója és sokáig vezetője volt a Nemzetközi Feladványbizottság számítógépes szakcsoportjának. (subcommittee)
Ő volt a vezetője a Magyar Sakkszövetség Számítógép Bizottságának is.
Az első sakkautomaták megjelenésével egy időben vette fel a kapcsolatot a legismertebb gyártókkal, és fiatalos kíváncsisággal
kereste-kutatta a számítógépes
sakk-korszak új kihívásainak,
problémakörének megoldásait.
Gyakorlatilag minden sakkprogramot kipróbált, letesztelt, minden jelentős ember-gép mérkőzésen ott volt, és minderről lelkesen tudósított, elemezve nem csak Kaszparov, Polgár Judit, Lékó Péter, hanem egyebek közt a Deep Blue, a Fritz és más számítógépes sakkprogramok "gondolkodását" is.
Cikkei lapok tucatjaiban jelentek meg, mivel a magyar mellett angolul, németül és franciául is írt, sok esetben határainkon túl is közölték azokat. (Forrás: E u r o O n e)
Jogi doktor és közgazdász, a Kereskedelmi Kamara megbízott osztályvezetője és újságíró volt.
Első sakkszerzeménye 1930-ban jelent meg, első versenysikerét 1932-ben érte el. Megjelent feladványainak és tanulmányainak száma összesen: 747, ebből 250 részesült kitüntetésben. Közülük díjat 102 műve kapott.
A FIDE Albumokban 35 pontot ért el. Kitűnően szerepelt a magyar bajnokságokon. A bajnoki címek mellett többször ért el dobogós, dícséretes és elismeréses helyezéseket.
Elismert nemzetközi versenybíró volt.
Több, sakkfeladvány tárgyú cikket írt.
1936 és 1954 között a Magyar Sakkvilág, illetve a Magyar Sakkélet munkatársa és a feladványrovat vezetője. 1955-56ban a Magyar Sakkélet tanulmányrovatát vezette.
A FIDE Sakkszerző Bizottságának egyik alapítója. 1946-tól a Magyar Rádió sakkszakértője és kommentátora volt.
1968-tól vezette a Magyar Hírlap sakkrovatát. Tagja volt a Sakkszerzemény Bizottságnak.
Sokoldalú szerző volt. Eredeti ötleteinek megvalósításával minden műfajban maradandót alkotott.